Címek és hivatkozások, abszolút és relatív

Cellahivatkozások

Az egyes cellákat teljes mértékben azonosítja a munkalap, amelyhez tartoznak, az oszlopok tetején található oszlopazonosító (betű) és a táblázat bal oldalán található sorazonosító (szám). A balról jobbra olvasott táblázatokon a lap bal felső cellájának teljes hivatkozása Munkalap.A1.

Cellatartományok

A cellák egy halmazára úgy hivatkozhat, hogy tartományokban hivatkozik rájuk. A tartományok lehetnek cellablokkok, oszlopok teljes halmaza és sorok teljes halmaza. Az A1:B2 tartomány a lap bal felső sarkában lévő első négy cellát jelenti. Az A:E tartomány az A, B, C, D és E oszlop összes celláját tartalmazza. A 2:5 tartomány a 2., 3., 4. és 5. sor összes celláját tartalmazza.

Egy másik dokumentum cellájára való hivatkozás tartalmazza a másik dokumentum teljes körűen minősített nevét szimpla idézőjelek között ('), majd egy hash #, majd a másik dokumentum munkalapjának nevét, amelyet egy pont és a cella neve vagy hivatkozása követ.

For example, .

note

Az elérési utat és a dokumentum URI nevét mindig szimpla idézőjelek közé kell zárni. Ha a név szimpla idézőjeleket (') tartalmaz, akkor azokat két szimpla idézőjellel (''') kell szedni. Csak akkor lehet nem idézőjelbe tenni a lap nevét, ha az nem tartalmaz szóközt vagy olyan karaktert, amely operátor lenne, vagy ha a név tisztán numerikus lenne (például a '123'-t idézőjelbe kell tenni).


Hivatkozásoperátorok

Ezeknek az operátoroknak az eredménye nulla, egy vagy több cellából álló tartomány.

A tartomány élvez elsőbbséget, utána a metszet, végül az unió.

Operátor

Név

Példa

: (kettőspont)

Tartomány

A1:C108, A:D or 3:13

! (felkiáltójel)

Metszet

SZUM(A1:B6!B5:C12)

A metszet összes cellájának összegét számolja ki, ebben a példában a B5-ös és B6-os cella összege a kapott eredmény.

~ (hullám)

Konkatenáció vagy unió

Takes two references and returns a reference list, which is a concatenation of the left reference followed by the right reference. Double entries are referenced twice.

=COUNT(A1:B2~B2:C3) counts values of A1:B2 and B2:C3. Note that the cell B2 is counted twice.

=INDEX(A1:B2~C1:D2;2;1;2) selects cell C2, that is, the first cell of the second row, first column, of the second range (C1:D2) of the range list.


note

A reference list is not allowed inside an array expression.


Relatív címzés

Az A oszlop 1. sorában levő cella címe A1. Egymás melletti cellák tartományát úgy lehet megcímezni, hogy először megadja a bal felső cella koordinátáit, majd beír egy kettőspontot, amelyet a jobb alsó cella koordinátáinak kell követnie. Például a bal felső sarokban levő cellák által formált négyzet megcímzéséhez a következőt kell beírni: A1:B2.

Egy terület ilyen módon megcímzésével egy relatív hivatkozást hoz létre az A1:B2 tartományhoz. A relatív itt azt jelenti, hogy e terület hivatkozása a képletek másolásánál automatikusan módosul.

Abszolút címzés

Absolute referencing is the opposite of relative addressing. A dollar sign is placed before each letter and number in an absolute reference, for example, $A$1:$B$2.

tip

A LibreOffice az F4 megnyomásával az aktuális hivatkozást - amelyben a kurzor a beviteli sorban áll - relatívról abszolútra és fordítva alakíthatja át. Ha egy relatív címmel, például A1-gyel kezdünk, akkor a billentyűkombináció első megnyomásakor a sor és az oszlop is abszolút hivatkozássá válik ($A$1). A második alkalommal csak a sor (A$1), a harmadik alkalommal pedig csak az oszlop ($A1). Ha még egyszer megnyomja a billentyűkombinációt, akkor mind az oszlop-, mind a sorhivatkozások relatívra (A1) változnak vissza.


A LibreOffice Calc megmutatja a képletre való hivatkozásokat. Ha például egy cellában a =SZUM(A1:C5;D15:D24) képletre kattint, a lap két hivatkozott területe színesen kiemelkedik. Például az "A1:C5" képletkomponens kék színnel, a kérdéses cellatartomány pedig ugyanilyen kék árnyalattal szegélyezve lehet. A következő "D15:D24" képletkomponens ugyanígy piros színnel lehet jelölve.

Mikor használandó a relatív és az abszolút címzés

Mi különbözteti meg a relatív hivatkozásokat? Tegyük fel, hogy az E1 cellában ki kívánja számítani az A1:B2 cellatartományban található cellák összegét. Az E1 cellába a következő képlet kell beírnia: =SZUM(A1:B2). Ha később úgy dönt, hogy egy új oszlopot szúr be az A oszlop elé, akkor az összeadni kívánt elemek a B1:C2 tartományban lesznek, a képlet pedig az F1 cellában lesz, nem az E1 cellában. Így az új oszlop beszúrása után a munkalap valamennyi képletét le kellene ellenőriznie, és talán ki is kellene javítania, esetleg a többi munkalapon lévőkkel együtt.

Szerencsére a LibreOffice ezt elvégzi a felhasználó helyett. Az új A oszlop beszúrását követően a =SZUM(A1:B2) képlet automatikusan frissítésre kerül, és =SZUM(B1:C2) lesz belőle. A sorszámok hasonlóképpen automatikusan beállításra kerülnek akkor, amikor egy új 1. sor kerül beszúrásra. A LibreOffice Calc programban használt abszolút és relatív hivatkozások a hivatkozott területek áthelyezésekor mindig beállításra kerülnek. Azonban a képletek másolásakor gondosan járjon el, mivel ebben az esetben csak a relatív hivatkozások kerülnek beállításra, az abszolút hivatkozások nem.

Az abszolút hivatkozásokat akkor használja, ha egy számítás a munkalap egy megadott cellájára hivatkozik. Ha egy olyan képletet, amely pontosan erre a cellára hivatkozik, az eredeti cella alatti cellába másol, akkor a hivatkozás is lejjebb kerül abban az esetben, ha a cellakoordinátákat nem abszolút módon határozta meg.

A sorok, illetve oszlopok beszúrásán kívül a hivatkozások akkor is változhatnak, amikor egy adott cellákra hivatkozó meglévő képletet átmásol a munkalap egy másik területére. Tegyük fel, hogy a 10. sorba a következő képletet írta: =SZUM(A1:A9). Ha a jobbra található szomszédos oszlop összegét kívánja kiszámítani, akkor egyszerűen másolja a képletet a jobbra található cellába. A képlet B oszlopba való másolásakor az automatikusan a következőre módosul: =SZUM(B1:B9).